Vers a léleknek

Ahogy a könnyek egymásba csöppennek,kanyargós patakká keverednek.A vers-sorok épp így viselkednek.Lecsöppenő szót hívja a másik.Egymásbatünnek, félig, egészen.Aképpen növekednek,ahogy az alkonyat az égen. 

 Vannak poéták, akik sohsem írnak,Csak a szívükben élnek költemények,Valami nagy búbánat érte őket,S azóta lettek költőkké szegények.Egy szebb világnak épp úgy álmodói,Rajongás őket éppen úgy hevíti,És éppen olyan szomorúk, lemondók,Mint azok, akik - verset tudnak…

 Lassan, búsan leszáll reánk a köd.A vén világnak gyászterhes golyójaÚtját a semmiben rokkanva rója:Aludni vágyik már e lusta föld!Mi már fáradt inakkal, lázas aggyalJöttünk ide, hol sorsunk árnya vár ránk,Már letarolva a lombok s a pálmákS lángkarddal int a szomorú…

A világot a költő egybefogta,mit bensőnk szétszed és részekre vág.A szépet páratlanul igazolta,s mert ünnepli még azt is, mi kínozza,a romlást végtelen tisztára mossa:s így lesz az is, mi elpusztít, világ.(Farkasfaly Dénes) 

 Uram, ha kérsz, szeretnék mindent odaadni; Ha adsz, szeretnék mindent elfogadni... De ne fájjon neked, - nem is igérem, - Hogy nem lesz könnyes a két szemem, Amíg kifakul belőle az élet, És szivembe vésed tövistépte Képed. 

 Gyümölcsös ősz, te vérző, koszorús, én hódolója vagyok a gyümölcsnek. Szeretem a virágok táncait, de az érett gyümölcs mély szava bölcsebb. Ő már a cél, a szín, a hervadás, nyarak alusznak benne, cukrok íze, remény, öröm, valóvá semmisítve, ő már a vég, az…

             Az ábrándok, mik itt élnek szívemben          Immár tudom, hogy nem maradnak itt          Minden, ami szép, gyorsan…

 Igen a vers könnyűbb álmot ígér talán egy szép gyermekkort idéz talán szerelmes időket hoz fel talán ünnepek hangulatára figyelsz talán egyszerűen a vers maga kell talán a bánatot sikerül felejtened talán a fenséges hangzatok miatt talán emlékek ködébe elvivő vigasz…